Nem sikerült frissíteni a gépelési beállításokat. Töltsd be újra az oldalt, és próbáld újra.
Gépelési gyakorlat: "Senki fia" Jules Verne
A pontosság számításának szabályai megváltoztak. Ez a gyakorlat elölről kezdődik.
A befejezett munkamenet mentését nem sikerült megerősíteni. Próbáld meg újra menteni a szöveg újbóli begépelése nélkül.
Gépelési gyakorlat: "Senki fia" Jules Verne
A bedford-streeti áruházban olyan boldogok voltak az emberek. Ha Gripnek a hajón nem akadt teendője, bezzeg nem őrizte a horgonyt. Úgy látszik, hogy a kis bazárban valami mágneskő van, melynek vonzó ereje elhat a dockig és Gripet Sissyhez vonzza. Hja, a természet törvényeivel nem lehet ujjat húzni. Senki fia hamar észrevette a dolgot.
- Úgy-e, szemrevaló egy teremtés ez az én nővérem? - kérdé egyszer Griptől.
- A te nővéred, fiacskám?... Bizony cseppet sem volna szép,... határozottan csúnyaság volna, ha amúgy jószántából nem lenne a nővéred... Mondom, csúnya volna...
- Csúnya?... Sissy?... kövesd meg szavaidat, Grip!
- Tudom, hogy szamárságokat beszélek össze-vissza... nem is telik tőlem egyéb... hiszen ha értenék a szép szóhoz...
Pedig Kat bizonyságot tehet róla, hogy Grip ért a szép szóhoz s alig három hét telt el hazaérkezése óta, midőn Kat ezt mondta Senki fiának:
- Olyan mostanság ez a mi jó Gripünk, mint a vedlőfélben levő állatok. Eddigelé fekete volt a képe, lassankint fehér színt ölt... Úgy sejtem, hogy nem sokáig marad a "Vulcan"-on.
O'Brien is hasonlóképpen vélekedett.
És mégis, mikor a "Vulcan" március 15-én Amerikába indult, Grip újra ott állott régi helyén a kazán nyitott ajtaja előtt, mintha annak a hajónak éppen az első fűtőre lett volna égető szüksége.
Május 13-án vetett újra horgonyt Dublinban a "Vulcan". Grip "színeváltozása" most még szemmel láthatóbb volt, mint előbb. Mondanunk sem kell, hogy a lehető legszívesebben fogadták. Senki fia, Kat és Bob nyakába borultak. Sissyvel szemben Grip szörnyen tartózkodó volt, megelégedett avval, hogy a bal orcáját megcsókolta; Sissy is beérte avval, hogy Gripnek a jobbik orcájára lehelt egy csókot. Grip napról napra hallgatagabb, Sissy komolyabb lett, ha Sissyvel együtt volt. Ez a tartózkodás a kis család bizalmas együttléte alkalmával is feltűnt. Mikor esténkint elbúcsúztak, Senki fia rendesen így szólott Griphez:
- Viszontlátásra - holnap reggel!
Grip ezt felelte:
- Nem... nem hiszem, hogy holnap eljöhessek... sürgős dolgom van a gépházban... nem jöhetek el semmi esetre!
Hanem azért másnap reggel mégis csak beállított a jó Grip, még pedig egy órával előbb, mint tegnap... És csodák csodája!... az ábrázata napról napra fehéredett.
Grip alighanem hajlandó lett volna most már belépni a "Little Boy and Co."-ba s elhagyta volna eddigi foglalkozását. Csakhogy Senki fia bölcsen hallgatott róla. Hadd pedzze Grip maga a dolgot.
Június elsején kerülgette is már a jó Grip ezt a dolgot, mint macska a forró kását.
- Nos, jól megy még mindig az üzlet? - kérdé Grip.
- Ítéld meg magad, Grip? Láttad üresen a boltot?
- Mindig van vevő...
- Még pedig sok, Grip; főleg mióta Sissy árul.
- Cseppet sem csodálom, fiacskám!... Nem értem, hogy is lehet ember Dublinban... sőt egész Írlandban, aki nem tőle vásárol.
- Nem is szolgálhatná ki senki úgy, mint ez a kedves...
- Több,... ó sokkal több ennél - vágott közbe Grip, anélkül, hogy meg tudta volna találni az alkalmas kifejezést.
- Nos hát, mint ez az elbűvölő ifjú leány! - segíté ki Gripet zavarából a fiú.
- Így hát jól megy a dolog?
- Amint hallád.
- És Balfour?
- Ő is jól van.
- Nem az egészségéről tudakozódom - veté közbe élénken Grip. - Mit törődöm én a Balfour úr egészségével?...
- De én törődöm, Grip. Nagyon hasznavehető emberünk. Kitűnően érti a dolgát.
- Jól érti hát a dolgát?
- Nagyszerűen.
- Kissé mintha már öreg volna.
- Nem, alig tűnik fel.
- Hm!
Ez a hm, azt akarta jelenteni, hogy a jó Balfournak nemsokára már a munkaképesség határát kell elérnie.
A párbeszéd megszakadt. Senki fia elmesélte Katnak, Kat nem állhatta meg, hogy kissé ne kacagjon.
Bob sem fért meg a bőrében. Nehány nappal utóbb evvel a kérdéssel fordult Griphez:
- A "Vulcan" ugyebár, nemsokára fölszedi a horgonyt?
- Az.. . mondják legalább... meglehet - felelé Grip borús arccal.
- S te újra a kazán mellé állasz, ugye? - faggatózik "and Co." úr.
Az első fűtő szemei fellobbantak, mintha a kazán gyomrába vetett kőszenet avval akarta volna lángra szítani; pedig nem volt egyéb oka ennek a szemfellobbanásnak, mint Sissy, aki éppen akkor tartott feléjök s Grip előtt megállva, így szólott hozzá:
- Grip, legyen szíves, adja le azt a láda csokoládét, nem érem el.. .
A "Vulcan" első fűtője rögtön levette azt a ládát.
Vagy:
- Kérem, édes Grip, segítse levenni azt a süveg cukrot, nem bírom...
Grip rögtön leemelte a polcról a süveg cukrot.
- Hosszú lesz az utatok, Grip - faggatózik tovább Bob hamiskás szemhunyorgatással. Úgy látszik, kedve telt abban, hogy Gripet meg-megbosszantsa.
- Attól félek, hogy nagyon hosszú lesz. Eltart legalább négy-öt hétig.
- Hát az sok? - Azt gondoltam, hogy négy-öt hónapig.
- Öt... hónapig?... Már miért nem mindjárt öt évig! - kiáltott fel rémülten Grip, mintha öt évi fegyházról lenne szó.
- Remélem, nagyon örülsz az útnak, Grip?
- Láncos adtát!... hogyne örülnék... mikor örülök.
- Hallod, Grip,... te nagyon oktondi legény vagy!...
Bob elfintorította az arcát és elszaladt.
Szegény Grip mostanság tulajdonképpen nem is élt; mert élet-e az, ha valakinek az esze soha sincsen helyén, ha ébren álmodik s kicsi híja, hogy a fejjel nem megy neki a falnak? Hogy-hogy nem, még egyszer reáadta fejét a tengeri útra s a "Vulcan" június 22-én elhagyta a dublini kikötőt.