Finn szókincskártyák
szókincstanuláshoz

A szókártyák beállításaival a saját igényeidhez igazíthatod a gyakorlást:

• A szókártyák számának kiválasztása gyakorlatonként

  Kiválaszthatod, hány szókártya szerepeljen egy gyakorlatban. Az alapértelmezett szám tíz. Ha most kezded a tanulást, először kevesebb kártyával is gyakorolhatsz.

• A billentyűzetkiosztáson nem szereplő karakterek kezelése

  Ha a billentyűzetkiosztásodon nem szerepelnek a gyakorolt nyelv egyes ékezetes betűi, bekapcsolhatod azt a beállítást, amely elfogadja a megfelelő latin alapbetűket is. Ilyenkor például az único helyett az unico begépelése nem számít hibának. Ez a beállítás az ékezeteket kezeli, nem a betűk kihagyását engedélyezi.

A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) szabványosított szimbólumokat biztosít a beszélt nyelv hangjainak ábrázolására. Az alábbiakban a finn kiejtés IPA-szimbólumai találhatók példákkal és leírásokkal, magyar és más nyelvű hangokkal összehasonlítva. A hasonlóságok közelítőek.

Finn magánhangzók

• /ɑ/ - mint a talo szóban, kiejtve /ˈtɑlo/ (közel áll az á-hoz az ár szóban /aːr/, de rövidebb és hátrébb képzett)
• /e/ - mint a setä szóban, kiejtve /ˈsetæ/ (a magyar ember /ˈɛmbɛr/ e-jéhez közeli, de zártabb hang)
• /i/ - mint a mies szóban, kiejtve /ˈmies/ (mint az "i" az idő szóban /ˈidoː/)
• /o/ - mint a talo szóban, kiejtve /ˈtɑlo/ (mint az o a torony szóban /ˈtoroɲ/)
• /u/ - mint a kukka szóban, kiejtve /ˈkukːɑ/ (mint az u a fut szóban /fut/)
• /y/ - mint a kyllä szóban, kiejtve /ˈkylːæ/ (mint az ü a magyar ügy szóban /yɟ/)
• /æ/ - mint a hätä szóban, kiejtve /ˈhætæ/ (mint az "e" a medve szóban /ˈmɛdvɛ/, de nyitottabb)
• /ø/ - mint a höyhen szóban, kiejtve /ˈhøyhen/ (mint az ö a magyar öl szóban /øl/)

Finn kettőshangzók

• /ɑi/ - mint a kai szóban, kiejtve /kɑi/ (közel áll az aj-hoz a vaj szóban /vɒj/, de az első hang nem kerekített)
• /ei/ - mint a seinä szóban, kiejtve /ˈseinæ/ (közel áll az ej-hez a tej szóban /tɛj/, de zártabban kezdődik)
• /ou/ - mint a koulu szóban, kiejtve /ˈkoulu/ (mint az "ou" az angol go szóban /ɡoʊ/)
• /ui/ - mint a suin szóban, kiejtve /sui̯n/ (/u/-ból /i/ felé csúszik át, közel áll az uj-hoz a fúj szóban /fuːj/, de az első hang rövidebb)
• /ie/ - mint a tien szóban, kiejtve /tien/ (a két magánhangzó egy szótagban áll; a magyar tied /ˈti.ɛd/ i és e hangjai külön szótaghoz tartoznak)
• /yø/ - mint a työ szóban, kiejtve /tyø/ (ü-ből ö felé csúszik át; a francia fleur /flœʁ/ egyetlen magánhangzója nem ilyen kettőshangzó)

Finn mássalhangzók

• /p/ - mint a paita szóban, kiejtve /ˈpɑitɑ/ (mint a "p" a papír szóban /ˈpɒpiːr/)
• /b/ - mint a bussi szóban, kiejtve /ˈbusːi/ (mint a "b" a bot szóban /bɒt/)
• /t/ - mint a talo szóban, kiejtve /ˈtɑlo/ (mint a "t" a torta szóban /ˈtortɒ/)
• /d/ - mint a delfiini szóban, kiejtve /ˈdelfiːni/ (mint a "d" a dob szóban /dob/)
• /k/ - mint a kissa szóban, kiejtve /ˈkisːɑ/ (mint a k a kártya szóban /ˈkaːrcɒ/)
• /ɡ/ - mint a golf szóban, kiejtve /ɡolf/ (mint a "g" a gól szóban /ɡoːl/)
• /f/ - mint a fakta szóban, kiejtve /ˈfɑktɑ/ (mint a "f" a fotó szóban /ˈfotoː/)
• /v/ - mint a vesi szóban, kiejtve /ˈvesi/ (mint a "v" a vár szóban /vɑːr/)
• /s/ - mint a sana szóban, kiejtve /ˈsɑnɑ/ (mint az "sz" az szem szóban /sɛm/)
• /s/ - mint a seepra szóban, kiejtve /ˈseːprɑ/ (mint az sz a szó szóban)
• /ʃ/ - mint a shakki szóban, kiejtve /ˈʃɑkːi/ (mint az s az angol shop szóban /ʃɒp/)
• /t͡ʃ/ - mint a tšekki szóban, kiejtve /ˈt͡ʃekːi/ (mint a "cs" a csoda szóban /ˈt͡ʃodɒ/)
• /ŋ/ - mint a rengas szóban, kiejtve /ˈreŋːɑs/ (mint a "ng" az angol sing szóban /sɪŋ/)
• /h/ - mint a hauska szóban, kiejtve /ˈhɑuskɑ/ (mint a "h" a hal szóban /hɒl/)
• /l/ - mint a lumi szóban, kiejtve /ˈlumi/ (mint az "l" a lámpa szóban /ˈlɑːmpɒ/)
• /r/ - mint a ranta szóban, kiejtve /ˈrɑntɑ/ (mint az "r" a rózsa szóban /ˈroːʒɒ/)
• /m/ - mint a mies szóban, kiejtve /ˈmies/ (mint az "m" a mama szóban /ˈmɒmɒ/)
• /n/ - mint a nainen szóban, kiejtve /ˈnɑinɛn/ (mint az "n" a név szóban /neːv/)
• /j/ - mint a jää szóban, kiejtve /jæː/ (mint az "j" a jég szóban /jeːɡ/)

A finn kiejtés egyedi jellemzői

A finn kiejtésnek vannak egyedi jellemzői, amelyek fontosak a tanulók számára.

• Magánhangzó-harmónia: A finn magánhangzó-harmónia megkülönbözteti az elöl képzett ä, ö, y és a hátul képzett a, o, u magánhangzókat. A semleges e és i mindkét csoporttal előfordulhat. Egyszerű szavakban az elöl és hátul képzett magánhangzók rendszerint nem keverednek; az összetételek és egyes kölcsönszavak kivételek.
• Fokváltakozás: Sok finn szó mássalhangzói a szó ragozott alakjaiban erős és gyenge fok között váltakoznak, például kukka (virág, alanyeset) vs. kukan (virág, birtokos eset).
• Kettőzött betűk: A finn nyelvben a kettőzött magánhangzó- és mássalhangzó-betűk hosszabb hangot jelölnek; a szóhangsúly helyét nem változtatják meg, például tuli (tűz) vs. tuuli (szél).
• Fonémikus hosszúság: A finn nyelv megkülönbözteti a rövid és hosszú magánhangzókat és mássalhangzókat, ami megváltoztathatja egy szó jelentését, például muta (sár) vs. mutta (de).
• Pergő r: A finn /r/ általában pergő hang, amelyet a magyar r-hez hasonlóan a nyelvhegy rezgésével ejtünk. Egyes helyzetekben rövid, egyszeri érintéssel is megvalósulhat.