Francia szókincskártyák
szókincstanuláshoz

A szókártyák beállításaival a saját igényeidhez igazíthatod a gyakorlást:

• A szókártyák számának kiválasztása gyakorlatonként

  Kiválaszthatod, hány szókártya szerepeljen egy gyakorlatban. Az alapértelmezett szám tíz. Ha most kezded a tanulást, először kevesebb kártyával is gyakorolhatsz.

• A billentyűzetkiosztáson nem szereplő karakterek kezelése

  Ha a billentyűzetkiosztásodon nem szerepelnek a gyakorolt nyelv egyes ékezetes betűi, bekapcsolhatod azt a beállítást, amely elfogadja a megfelelő latin alapbetűket is. Ilyenkor például az único helyett az unico begépelése nem számít hibának. Ez a beállítás az ékezeteket kezeli, nem a betűk kihagyását engedélyezi.

A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) egy szabványosított szimbólumrendszert biztosít a beszélt nyelv hangjainak megjelenítésére. Az alábbiakban a francia kiejtéshez tartozó IPA-szimbólumok találhatók példákkal és leírásokkal, magyar és más nyelvű hangokkal összehasonlítva. Az összehasonlítások a kiejtés megközelítésében segítenek, de nem minden hangnak van pontos megfelelője más nyelvekben.

Francia magánhangzók

• /a/ - mint a chat szóban, ejtése /ʃa/ (közel áll a magyar ár szó á-jához /aːr/, de rövidebb)
• /e/ - mint a clé szóban, ejtése /kle/ (közel áll a magyar kéz szó é-jéhez /keːz/, de rövidebb)
• /i/ - mint a fini szóban, ejtése /fini/ (mint az "i" a magyar itt szóban)
• /o/ - mint az eau szóban, ejtése /o/ (közel áll a magyar ló szó ó-jához /loː/, de rövidebb)
• /u/ - mint a fou szóban, ejtése /fu/ (mint az "u" a magyar fut szóban)
• /ə/ - mint a le szóban, ejtése /lə/ (középen képzett, ajakkerekítés nélküli hang; eltér az ö-től a magyar örök szóban /ˈørøk/)
• /ɛ/ - mint a mère szóban, ejtése /mɛʁ/ (mint az "e" a magyar tenisz szóban)
• /ɔ/ - mint a porte szóban, ejtése /pɔʁt/ (nyíltabb a magyar fog szó o-jánál /foɡ/)
• /y/ - mint a lune szóban, ejtése /lyn/ (mint az ü a magyar ügy szóban /yɟ/)

Francia nazális magánhangzók

• /ɑ̃/ - mint a sans szóban, ejtése /sɑ̃/ (mint az "an" a francia sans szóban, de nazális)
• /ɛ̃/ - mint a pain szóban, ejtése /pɛ̃/ (mint az ien a francia bien szóban; a levegő a szájon és az orron át is távozik)
• /œ̃/ - mint az un szóban, ejtése /œ̃/ (mint az "un" a francia un szóban, de nazális)
• /ɔ̃/ - mint a nom szóban, ejtése /nɔ̃/ (mint az "on" a francia nom szóban, de nazális)

Francia mássalhangzók

• /p/ - mint a papa szóban, ejtése /papa/ (mint a "p" a magyar pap szóban)
• /b/ - mint a beau szóban, ejtése /bo/ (mint a "b" a magyar barna szóban)
• /t/ - mint a tête szóban, ejtése /tɛt/ (mint a "t" a magyar tél szóban)
• /d/ - mint a deux szóban, ejtése /dø/ (mint a "d" a magyar dob szóban)
• /k/ - mint a clé szóban, ejtése /kle/ (mint a "k" a magyar kutya szóban)
• /ɡ/ - mint a gâteau szóban, ejtése /ɡato/ (mint a "g" a magyar gond szóban)
• /f/ - mint a fille szóban, ejtése /fij/ (mint az "f" a magyar fa szóban)
• /v/ - mint a vin szóban, ejtése /vɛ̃/ (mint a "v" a magyar virág szóban)
• /s/ - mint a sac szóban, ejtése /sak/ (mint az "sz" a magyar szó szóban)
• /z/ - mint a zoo szóban, ejtése /zo/ (mint a "z" a magyar zebra szóban)
• /ʃ/ - mint a chat szóban, ejtése /ʃa/ (mint a "s" az angol ship szóban)
• /ʒ/ - mint a je szóban, ejtése /ʒə/ (mint a "zs" a magyar zsiráf szóban)
• /m/ - mint a maman szóban, ejtése /mamɑ̃/ (mint az "m" a magyar mama szóban)
• /n/ - mint a nom szóban, ejtése /nɔ̃/ (mint az "n" a magyar név szóban)
• /ɲ/ - mint az agneau szóban, ejtése /aɲo/ (mint az "ny" a magyar nyár szóban)
• /l/ - mint a lire szóban, ejtése /liʁ/ (mint az "l" a magyar lámpa szóban)
• /ʁ/ - mint a rouge szóban, ejtése /ʁuʒ/ (mint a "r" a francia rouge szóban)

Francia félmagánhangzók

• /j/ - mint a yeux szóban, ejtése /jø/ (mint a "j" a magyar jobb szóban)
• /ɥ/ - mint a huit szóban, ejtése /ɥit/ (rövid ü-szerű átmenet az /i/ felé; nem azonos a magánhangzóval a német München szóban /ˈmʏnçən/)
• /w/ - mint a oui szóban, ejtése /wi/ (mint a "w" az angol we szóban)

A francia kiejtés egyedi jellemzői

A francia kiejtésnek számos egyedi jellemzője van, amelyek megkülönböztetik más nyelvektől. Néhány kulcsfontosságú jellemző:

• Néma betűk: Sok francia szóban vannak néma betűk, különösen a szavak végén. Például a "comment" szó végén a "t" néma.
• Orrhangú magánhangzók: A franciában orrhangú magánhangzók is vannak, amelyeket úgy ejtenek ki, hogy a levegő az orron keresztül távozik. Példák erre az "an", "en" és "on".
• Liaison és elízió: A liaison során egy egyébként néma szóvégi mássalhangzó kapcsolódik a következő, magánhangzóval kezdődő szóhoz, mint a "les amis" [lezami] kifejezésben. A nyelvtani környezettől függően ez kötelező, választható vagy tilos. Elíziókor bizonyos rövid szavak végső magánhangzója elmarad, mint a "l'amie" alakban. Az úgynevezett hehezetes h mindkét jelenséget megakadályozza, bár maga nem hangzik.
• Intonáció: Az eldöntendő kérdések végén gyakran emelkedik a hanglejtés. A kérdőszóval bevezetett kérdések végén viszont eshet, akárcsak a kijelentő mondatokban. A hanglejtés a beszédhelyzettől és a beszélő szándékától is függ.
• Tiszta magánhangzók: A francia magánhangzók kiejtése közben a nyelv helyzete általában nem változik úgy, mint egy kettőshangzó esetében: a hang nem csúszik át egy másik magánhangzóba.
• Diakritikus jelek: A francia nyelv számos diakritikus jelet használ, mint például az éles ékezet (é), a gravis ékezet (è), a cirkumflex (ê), a tréma (ë) és a cedilla (ç).

Ezeknek a jelenségeknek a megismerésével pontosabban ejtheted ki a francia szavakat, és összefüggő beszédben is könnyebben felismerheted őket.