Holland szókincskártyák
szókincstanuláshoz

A szókártyák beállításaival a saját igényeidhez igazíthatod a gyakorlást:

• A szókártyák számának kiválasztása gyakorlatonként

  Kiválaszthatod, hány szókártya szerepeljen egy gyakorlatban. Az alapértelmezett szám tíz. Ha most kezded a tanulást, először kevesebb kártyával is gyakorolhatsz.

• A billentyűzetkiosztáson nem szereplő karakterek kezelése

  Ha a billentyűzetkiosztásodon nem szerepelnek a gyakorolt nyelv egyes ékezetes betűi, bekapcsolhatod azt a beállítást, amely elfogadja a megfelelő latin alapbetűket is. Ilyenkor például az único helyett az unico begépelése nem számít hibának. Ez a beállítás az ékezeteket kezeli, nem a betűk kihagyását engedélyezi.

A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) szabványosított szimbólumkészletet biztosít a beszélt nyelv hangjainak ábrázolására. Az alábbiakban bemutatjuk az IPA-szimbólumokat a holland kiejtéshez, példákkal és leírásokkal, magyar hangokkal összehasonlítva. Az összehasonlítások közelítőek.

Magánhangzók hollandul

• /aː/ - mint a maan szóban, kiejtve /maːn/ (közel áll az á-hoz az ár szóban /aːr/)
• /ɑ/ - mint a man szóban, kiejtve /mɑn/ (közel áll az á-hoz a vár szóban /vaːr/, de rövidebb és hátrébb képzett)
• /eː/ - mint a meen szóban, kiejtve /meːn/ (mint az "é" a kéz szóban /keːz/)
• /ɛ/ - mint a pet szóban, kiejtve /pɛt/ (mint az "e" a fel szóban /fɛl/)
• /i/ - mint a fiets szóban, kiejtve /fits/ (mint az "i" az itt szóban /itː/)
• /oː/ - mint a boot szóban, kiejtve /boːt/ (mint az "ó" a ló szóban /loː/)
• /ɔ/ - mint a bos szóban, kiejtve /bɔs/ (nyíltabb az o-nál a fog szóban /foɡ/)
• /u/ - mint a boek szóban, kiejtve /buk/ (mint az "u" az utca szóban /utcɒ/)
• /y/ - mint a buur szóban, kiejtve /byːr/ (mint az ű a magyarban, a francia lune /lyn/ u-jához is hasonló, de hosszabb)
• /øː/ - mint a neus szóban, kiejtve /nøːs/ (mint az ő az ősz szóban /øːs/; az ö a föl szóban rövidebb)
• /ə/ - mint a de szóban, kiejtve /də/ (középen képzett, ajakkerekítés nélküli hang; eltér az ö-től a föl szóban /føl/)

Kettőshangzók hollandul

• /ɛi/ - mint a mijn szóban, kiejtve /mɛin/ (közel áll az ej-hez a fej szóban /fɛj/)
• /œy/ - mint a huis szóban, kiejtve /ɦœys/ (/œ/-ből /y/ felé csúszik át, végig kerekített ajkakkal; az angol boy /bɔɪ/ második hangja nem kerekített)
• /ɔu/ - mint a koud szóban, kiejtve /kɔut/ (az angol loud /laʊd/ kettőshangzójához képest kerekített, hátrébb képzett hangból indul, és /u/ felé csúszik át)

Mássalhangzók hollandul

• /p/ - mint a pen szóban, kiejtve /pɛn/ (mint a "p" a pénz szóban /peːnz/)
• /b/ - mint a bed szóban, kiejtve /bɛt/ (mint a "b" a béka szóban /beːkɒ/)
• /t/ - mint a tak szóban, kiejtve /tɑk/ (mint a "t" a tó szóban /toː/)
• /d/ - mint a doen szóban, kiejtve /dun/ (mint a "d" a dal szóban /dɒl/)
• /k/ - mint a kat szóban, kiejtve /kɑt/ (mint a "k" a kutya szóban /kutɒ/)
• /ɡ/ - csak kölcsönszavakban fordul elő, például a goal szóban, kiejtve /ɡoːl/ (mint a g a magyar gép szóban /ɡeːp/)
• /f/ - mint a fiets szóban, kiejtve /fits/ (mint a "f" a falu szóban /fɒlu/)
• /v/ - mint a vuur szóban, kiejtve /vyːr/ (mint a "v" a világ szóban /vilɑːɡ/)
• /s/ - mint a sok szóban, kiejtve /sɔk/ (mint a "sz" a szél szóban /seːl/)
• /z/ - mint a zijn szóban, kiejtve /zɛin/ (mint a "z" a zebra szóban /zebrɒ/)
• /ʃ/ - mint a show szóban, kiejtve /ʃoʊ/ (mint a "s" az angol shop szóban /ʃɒp/)
• /ʒ/ - mint a genre szóban, kiejtve /ˈʒɑnrə/ (mint a "zs" a zsír szóban /ʒiːr/)
• /x/ - mint az acht szóban, kiejtve /ɑxt/ (mint a h a magyar doh szó végén /dox/)
• /ɣ/ - mint a gaan szóban, kiejtve /ɣaːn/ (a nyelv hátulja és a lágy szájpadlás között képzett zöngés réshang; a francia rouge /ʁuʒ/ r-je hátrébb képzett)
• /h/ - mint a huis szóban, kiejtve /ɦœys/ (közel áll a h-hoz a ház szóban /haːz/, de zöngés)
• /m/ - mint a maan szóban, kiejtve /maːn/ (mint az "m" a macska szóban /mɒt͡ʃkɒ/)
• /n/ - mint a net szóban, kiejtve /nɛt/ (mint az "n" a név szóban /neːv/)
• /n/ - mint a nieuw szóban, kiejtve /niw/ (mint az n a nap szóban, nem a magyar ny)
• /ŋ/ - mint a ring szóban, kiejtve /rɪŋ/ (mint az "ng" az angol sing szóban /sɪŋ/)
• /l/ - mint a lam szóban, kiejtve /lɑm/ (mint az "l" a láb szóban /laːb/)
• /r/ - mint a rood szóban, kiejtve /roːt/ (lehet pergő "r" mint a spanyol perro szóban /pero/)

A holland kiejtés egyedi jellemzői

Bár a holland kiejtés hasonlóságot mutat más germán nyelvekkel, vannak egyedi jellemzői is, amelyek fontosak a nyelvet tanulók számára.

• A zöngés és zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése: A holland világosan megkülönbözteti a zöngés és zöngétlen mássalhangzókat. Például, bed (ágy) /bɛt/ vs. pet (sapka) /pɛt/.
• Szóvégi zöngétlenedés: A hollandban a zöngés zörejhangok a szavak végén zöngétlenek lesznek. Például, hond (kutya) /hɔnt/ zöngétlen /t/ hanggal zárul a zöngés /d/ helyett.
• A magánhangzók hossza: A magánhangzók hosszúságukban és hangszínükben is különbözhetnek, és ezzel eltérő jelentést adhatnak a szónak. Hasonlítsd össze a man (férfi) /mɑn/ és a maan (hold) /maːn/ szót.
• Kettőshangzók: A holland több kettőshangzót használ, amelyek nehezek lehetnek a külföldiek számára, mint például az ij a mijn szóban /mɛin/ és az ui a huis szóban /ɦœys/.
• Schwa: A schwa /ə/ gyakori a hangsúlytalan szótagokban, mint például a de szóban /də/ (határozott névelő).
• Veláris réshangok: A /x/ és /ɣ/ réshangok a nyelv hátsó része és a lágy szájpad közelítésével képződnek; pontos képzéshelyük régiónként változik. A /x/ hasonlít a skót loch ch hangjához, a /ɣ/ pedig a zöngés párja. A francia rouge r hangja más hang.

A holland Hollandia hivatalos nyelve és Belgium egyik hivatalos nyelve. A belgiumi Flandriában regionális változatait gyakran flamandnak nevezik. A flamand itt a belgiumi hollandot jelenti, nem külön standard nyelvet. A holland tehát a határ mindkét oldalán használt nyelvet magában foglalja.