Koreai szókincskártyák
szókincstanuláshoz
- Memorizálás újragépeléssel
- Szókincs és tízujjas gépelés
Válassz egy koreai szókincstémát, majd gépeld be a szókincskártyákon szereplő szavakat és kifejezéseket. Így koreai szavakat tanulsz, miközben a 10 ujjas gépelés pontosságát is gyakorlod.
A koreai szókincskártyák használata
- Mivel kezdd: Kezdj egy ismerős témával, például a családdal, az ételekkel, az otthonnal vagy az iskolával, majd térj át nehezebb koreai szókincscsoportokra.
- Mire figyelj gépelés közben: A koreai szavak tanulása közben gyakorold a hangul szótagblokkok bevitelét, és gépelj egyenletes ritmusban.
- Hogyan kövesd a fejlődésed: Az összefoglaló link megmutatja a megjegyzett koreai szókincskártyákat, a fejlődésedet és azokat a szavakat, amelyeket még érdemes gyakorolni.
Emberek
Kinézet
Otthon
Bevásárlás
Étel
Étkezés házon kívül
Oktatás és tanulás
Munka
Környezet
Ebben a témában nincs gyakorlásra kijelölt szókártya.
Szókártyák a gépelés gyakorlásához - koreai
Szókártyák beállításai
A szókártyák beállításaival a saját igényeidhez igazíthatod a gyakorlást:
A szókártyák számának kiválasztása gyakorlatonként
Kiválaszthatod, hány szókártya szerepeljen egy gyakorlatban. Az alapértelmezett szám tíz. Ha most kezded a tanulást, először kevesebb kártyával is gyakorolhatsz.
Fonetikai jelek a koreai kiejtésben
A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) szabványosított szimbólumkészletet biztosít a beszélt nyelv hangjainak ábrázolására. Az alábbiakban bemutatjuk az IPA-szimbólumokat a koreai kiejtéshez példákkal és leírásokkal.
Koreai magánhangzók
- /a/ - mint az 아기 (agi) szóban, kiejtése /a.ɡi/ (mint az "a" az apa szóban /ˈɒpɒ/)
- /ɛ/ - mint az 애기 (aegi) szóban, kiejtése /ɛ.ɡi/ (mint az "e" a teve szóban /ˈtɛvɛ/)
- /i/ - mint az 이 (i) szóban, kiejtése /i/ (mint az "i" a pici szóban /ˈpici/)
- /o/ - mint az 오이 (oi) szóban, kiejtése /o.i/ (mint az "o" a tó szóban /toː/)
- /u/ - mint az 우유 (uyu) szóban, kiejtése /u.ju/ (mint az u az ujj szóban /ujː/)
- /ɯ/ - mint az 음악 (eumak) szóban, kiejtése /ɯ.mak/ (a magyar u-hoz közeli hang, de ajakkerekítés nélkül)
- /e/ - mint az 에 (e) szóban, kiejtése /e/ (közel áll az é-hez az édes szóban /ˈeːdɛʃ/, de rövidebb)
- /we/ - mint az 외국 (oeguk) szóban, kiejtése /we.ɡuk/ (/w/-vel kezdődik, mint az angol wet, majd /e/ követi; egyes beszélők a régebbi /ø/ monoftongust használják)
- /ju/ - mint az 유리 (yuri) szóban, kiejtése /ju.ɾi/ (j és u egymás után, nem a német ü a Müll szóban)
Koreai kettőshangzók
- /wa/ - mint az 와인 (wain) szóban, kiejtése /wa.in/ (w és a kapcsolata, közel az angol water /ˈwɔːtə/ elejéhez, de nyíltabb magánhangzóval)
- /wi/ - mint az 위치 (wichi) szóban, kiejtése /wi.t͡ɕʰi/ (közel áll az angol we szó elejéhez /wiː/; nem a magyar /v/ hanggal kezdődik)
- /we/ - mint az 웨이터 (weiteo) szóban, kiejtése /we.i.tʰo/ (közel áll az angol wet szó elejéhez /wet/; nem a magyar /v/ hanggal kezdődik)
- /jo/ - mint az 요리 (yori) szóban, kiejtése /jo.ri/ (mint a "jo" a jó szóban /joː/)
Koreai mássalhangzók
- /p/ - mint az 바다 (bada) szóban, kiejtése /pa.da/ (mint a "p" a papa szóban /ˈpɒpɒ/)
- /b/ - mint az 나비 (nabi) szóban, kiejtése [na.bi] (mint a "b" a baba szóban /ˈbɒbɒ/)
- /t/ - mint az 다리 (dari) szóban, kiejtése /ta.ri/ (mint a "t" a torta szóban /ˈtortɒ/)
- /d/ - mint az 바다 (bada) szóban, kiejtése [pa.da] (mint a "d" a duna szóban /ˈdunɒ/)
- /k/ - mint az 가 (ga) szóban, kiejtése /ka/ (mint a "k" a kaka szóban /ˈkɒkɒ/)
- /ɡ/ - mint az 고기 (gogi) szóban, kiejtése [ko.ɡi] (mint a "g" a gaga szóban /ˈɡɒɡɒ/)
- /s/ - mint az 사과 (sagwa) szóban, kiejtése /sa.ɡwa/ (mint a "sz" a szál szóban /saːl/)
- /ɕ/ - mint az 샤워 (syawo) szóban, kiejtése /ɕa.wʌ/ (mint az "s" az angol she szóban /ʃiː/)
- /t͡ɕ/ - mint az 저 (jeo) szóban, kiejtése /t͡ɕʌ/ (mint a "cs" a csésze szóban /ˈt͡ʃeːsɛ/)
- /t͡ɕʰ/ - mint az 처음 (cheoeum) szóban, kiejtése /t͡ɕʰʌ.ɯm/ (a magyar cs hanghoz hasonló, de a nyelv előrébb helyezkedik el, és a feloldáskor erősebb levegőáramlás kíséri)
- /h/ - mint az 하늘 (haneul) szóban, kiejtése /ha.nɯl/ (mint a "h" a ház szóban /haːz/)
- /m/ - mint az 마음 (ma-eum) szóban, kiejtése /ma.ɯm/ (mint az "m" a mama szóban /ˈmɒmɒ/)
- /n/ - mint az 나무 (namu) szóban, kiejtése /na.mu/ (mint az "n" a néni szóban /ˈneːni/)
- /ŋ/ - mint az 사랑 (sarang) szóban, kiejtése /sa.raŋ/ (mint az "ng" az angol song szóban /sɒŋ/)
- /ɾ/ - mint az 바람 (baram) szóban, kiejtése /pa.ɾam/ (hasonló a spanyol "r" vagy az amerikai angol "butter" szóban /ˈbʌɾər/)
A koreai kiejtés egyedi jellemzői
Bár a koreai kiejtés bizonyos hasonlóságokat mutat más nyelvekkel, egyedi jellemzőkkel is rendelkezik, amelyek fontosak a tanulók számára.
- Mássalhangzó-hasonulás: A mássalhangzók alkalmazkodhatnak a következő hanghoz. A 국물 (gungmul) (leveslé) szóban az írott ㄱ a ㅁ előtt [ŋ]-ként hangzik: [kuŋ.mul]. Ez nazális hasonulás.
- Feszes mássalhangzók: A koreai feszes mássalhangzók közé tartozik a /p͈, t͈, k͈/. Nagyobb artikulációs feszültséggel ejtjük őket, és a hangulban kettős betűkkel írjuk, például ㅃ, ㄸ és ㄲ. Ezek koreai betűk, nem a latin betűs átírás jelei.
- Hehezetes mássalhangzók: A hehezetes zárhangokat és affrikátákat, mint a /pʰ/, /tʰ/, és /kʰ/, erősebb levegőáramlással ejtjük. Ezek különböznek nem hehezetes megfelelőiktől.
- Magánhangzó-harmónia: A koreai magánhangzó-harmónia korábban kiterjedtebb volt. Ma is megmarad egyes igei végződésekben, például a szótő magánhangzója alapján választott -아 és -어 alakban, valamint hang- és mozgásutánzó szavakban.
- Szótagfelépítés: A koreai szótagok (C)V(C) felépítésűek: magánhangzót mindig tartalmaznak, és előtte, illetve utána egy-egy mássalhangzó is állhat. Például, a 학생 (haksaeng) /hak.sɛŋ/-ként ejtődik.
- Leníció: Az egyszerű /p, t, k/ mássalhangzók a megnyilatkozás elején általában zöngétlenek, zöngés hangok között pedig [b, d, ɡ]-vé válhatnak. Ez a helyzettől függő változás nem csak az informális beszédre jellemző: a 한국 (hanguk) például [han.ɡuk̚]-ként hangzik.
- Intonáció és regionális dallamhangsúly: A szöuli koreai nem különbözteti meg a szavakat lexikai nyomatékhangsúllyal vagy a japánhoz hasonló lexikai dallamhangsúllyal. Az intonáció a beszéd tagolását és a kiemelést jelzi. Egyes regionális nyelvjárásokban, például a Gyeongsang-változatokban viszont van lexikai dallamhangsúly.
- Elízió: Az összefüggő beszédben hangok maradhatnak el, és ez nem csak informális társalgásban történik. A 좋아 (joa) szóban a 좋- tő ㅎ hangja kiesik az -아 magánhangzója előtt: [t͡ɕo.a]. Ez nem a teljes szó végén álló /h/.