Szókártyák

Tanuljon norvég szókincset úgy, hogy szavakat és kifejezéseket ír be a szókártyákról. A tanulókártya-összefoglaló lehetővé teszi az előrehaladás ellenőrzését, és a tanulni kívánt szókártyák kiválasztását.

 
szókártyákat memorizáltunk
előrehalad
összefoglaló

Emberek

Kinézet

itthon

Bevásárlás

Étel

Elmenni enni

Oktatás és tanulás

Munka

Környezet

 
 

Hamarosan több szókártyát adunk hozzá.

szókártyák beállításai

A szókártyáknak megvannak a saját beállításaik. A következő módosításokat hajthatja végre a szókincs tanulási élményének testreszabásához:
  • A szókártyák számának kiválasztása gyakorlatonként

    Kiválaszthatja, hogy hány szókártyát szeretne gyakorolni egy gépelés során. Az alapértelmezett szám tíz. Ha kezdő vagy, jó ötlet lehet kisebb mennyiségű szókincs kiválasztása.

  • A billentyűzet nem támogatott karaktereinek módosítása

    Ha a billentyűzetkiosztás nem támogatja a szókártyákkal gyakorolt nyelv bizonyos speciális karaktereit vagy diakritikusait, a rendszer figyelmen kívül hagyhatja ezeket a karaktereket. A speciális karaktereket lehetőség szerint a legközelebbi latin ábécé megfelelőjeként fogadjuk el. Például, ha a beírandó szó az único, és az unico szót írja be, mert az elrendezés nem támogatja az ékezeteseket, az nem tekinthető hibának.

Fonétikus szimbólumok a norvég kiejtésben

A Nemzetközi Fonétikai Ábécé (IPA) egy szabványosított szimbólumkészletet biztosít a beszélt nyelv hangjainak ábrázolására. Az alábbiakban megtalálhatók az IPA szimbólumok a norvég kiejtéshez, példákkal és leírásokkal.

Norvég magánhangzók

  • /ɑ/ - mint a tak szóban, kiejtve /tɑːk/ (mint az "a" az apa szóban /ˈɒpɒ/)
  • /e/ - mint a se szóban, kiejtve /seː/ (mint az "e" az este szóban /ˈɛʃtɛ/)
  • /i/ - mint a bit szóban, kiejtve /biːt/ (mint az "i" az itt szóban /itː/)
  • /o/ - mint a sol szóban, kiejtve /suːl/ (mint az "o" az ott szóban /otː/)
  • /u/ - mint a hus szóban, kiejtve /hʉːs/ (nincs magyar megfelelője, hasonló az angol boot /buːt/ szóban lévő "u"-hoz)
  • /ø/ - mint az ønsker szóban, kiejtve /ˈœnskər/ (nincs magyar megfelelője, hasonló az angol burn /bɜːrn/ szóban lévő "ö"-höz)
  • /y/ - mint a fy szóban, kiejtve /fyː/ (nincs magyar megfelelője, hasonló a francia lune /lyn/ szóban lévő "ü"-höz)
  • /æ/ - mint az ær szóban, kiejtve /æːr/ (mint az "e" az ember szóban /ˈɛmbɛr/)
  • /øi/ - mint a høy szóban, kiejtve /høy/ (mint az "öi" a hői szóban /høi/)
  • /ei/ - mint a hei szóban, kiejtve /hæɪ/ (mint az "ej" a hej szóban /hej/)

Norvég mássalhangzók

  • /p/ - mint a panne szóban, kiejtve /ˈpɑnːə/ (mint a "p" a papa szóban /ˈpɒpɒ/)
  • /b/ - mint a bil szóban, kiejtve /biːl/ (mint a "b" a baba szóban /ˈbɒbɒ/)
  • /t/ - mint a tak szóban, kiejtve /tɑːk/ (mint a "t" a takaró szóban /ˈtɒkɒroː/)
  • /d/ - mint a dag szóban, kiejtve /dɑːɡ/ (mint a "d" a darab szóban /ˈdɒrɒb/)
  • /k/ - mint a katt szóban, kiejtve /kɑtː/ (mint a "k" a kutya szóban /ˈkutjɒ/)
  • /ɡ/ - mint a gutt szóban, kiejtve /ɡʉtː/ (mint a "g" a gáz szóban /ɡaːz/)
  • /f/ - mint a fisk szóban, kiejtve /fɪsk/ (mint az "f" a fa szóban /fɒ/)
  • /v/ - mint a vann szóban, kiejtve /vɑnː/ (mint a "v" a víz szóban /viːz/)
  • /s/ - mint a sol szóban, kiejtve /suːl/ (mint az "sz" a szél szóban /seːl/)
  • /ʃ/ - mint a skje szóban, kiejtve /ʃeː/ (mint az "s" az angol shoe szóban /ʃuː/)
  • /ʂ/ - mint a sjåfør szóban, kiejtve /ʂoːˈføːr/ (nincs magyar megfelelője, hasonló az angol sharp szóban lévő "sh"-hez /ʃɑːrp/)
  • /ç/ - mint a kjøtt szóban, kiejtve /çœtː/ (nincs magyar megfelelője, hasonló a német ich szóban lévő "ch"-hez /ɪç/)
  • /l/ - mint a lys szóban, kiejtve /lyːs/ (mint az "l" a lány szóban /laːɲ/)
  • /r/ - mint a rød szóban, kiejtve /røːd/ (mint az "r" a rózsa szóban /roːʒɒ/)
  • /m/ - mint a mann szóban, kiejtve /mɑnː/ (mint az "m" a mama szóban /mɒmɒ/)
  • /n/ - mint a natt szóban, kiejtve /nɑtː/ (mint az "n" a nap szóban /nɒp/)
  • /ŋ/ - mint a ring szóban, kiejtve /rɪŋ/ (mint az "ng" az angol song szóban /sɒŋ/)
  • /j/ - mint a ja szóban, kiejtve /jɑː/ (mint a "j" a játék szóban /jaːtek/)

Norvég kiejtés egyedi jellemzői

Bár a norvég kiejtés hasonlóságokat mutat más skandináv nyelvekkel, vannak egyedi jellemzői is, amelyek fontosak a tanulók számára.

  • Tónusos hangsúly: A norvég nyelv két különböző tónusos hangsúlyt használ, amelyek megváltoztathatják egy szó jelentését. Például, bønder (parasztok) /ˈbø̀nːər/ vs. bønner (babok) /ˈbǿnːər/.
  • Retroflex mássalhangzók: Egyes dialektusokban az /r/ kombinációja bizonyos alveoláris mássalhangzókkal, mint például a /t/ és /s/, retroflex hangokat eredményez, mint például a /ʈ/ és /ʂ/.
  • Palatalizáció: Egyes mássalhangzók, mint például a /k/ és /g/, palatalizálódnak az elülső magánhangzók előtt, hasonlóan más nyelvekhez.
  • Magánhangzók hossza: Mint a cseh és a japán nyelvben, a norvég is megkülönbözteti a rövid és hosszú magánhangzókat. Például, skål (tál) /skuːl/ vs. skal (kellene) /skɑl/.
  • Intonációs minták: A norvégnak jellegzetes intonációs mintái vannak, amelyek két fő dialektus között változnak: keleti norvég és nyugati norvég. Ez befolyásolja a beszélt norvég nyelv dallamát.
  • Mássalhangzó-torlódások: A norvég gyakran használ mássalhangzó-torlódásokat, amelyek kihívást jelenthetnek a nem anyanyelvi beszélők számára, mint például a språk (nyelv) /sprɔːk/ szóban.
  • Dialektális variációk: A kiejtés jelentősen változhat a különböző norvég dialektusok között, befolyásolva a magánhangzókat, mássalhangzókat és intonációs mintákat. Például, a jeg (én) szó kiejtése a régiótól függően változhat /jæɪ/ -től /je/-ig /e/-ig.