Tanuljon olasz szókincset úgy, hogy szavakat és kifejezéseket ír be a szókártyákról. A tanulókártya-összefoglaló lehetővé teszi az előrehaladás ellenőrzését, és a tanulni kívánt szókártyák kiválasztását.
Emberek
Kinézet
itthon
Bevásárlás
Étel
Elmenni enni
Oktatás és tanulás
Munka
Környezet
szókártyák beállításai
A szókártyáknak megvannak a saját beállításaik. A következő módosításokat hajthatja végre a szókincs tanulási élményének testreszabásához:A szókártyák számának kiválasztása gyakorlatonként
Kiválaszthatja, hogy hány szókártyát szeretne gyakorolni egy gépelés során. Az alapértelmezett szám tíz. Ha kezdő vagy, jó ötlet lehet kisebb mennyiségű szókincs kiválasztása.
A billentyűzet nem támogatott karaktereinek módosítása
Ha a billentyűzetkiosztás nem támogatja a szókártyákkal gyakorolt nyelv bizonyos speciális karaktereit vagy diakritikusait, a rendszer figyelmen kívül hagyhatja ezeket a karaktereket. A speciális karaktereket lehetőség szerint a legközelebbi latin ábécé megfelelőjeként fogadjuk el. Például, ha a beírandó szó az único, és az unico szót írja be, mert az elrendezés nem támogatja az ékezeteseket, az nem tekinthető hibának.
Fonetikai szimbólumok az olasz kiejtésben
A Nemzetközi Fonetikai Ábécé (IPA) egy szabványosított szimbólumkészletet biztosít a beszélt nyelv hangjainak ábrázolására. Az alábbiakban az olasz kiejtés IPA szimbólumai találhatók, példákkal és leírásokkal együtt, beleértve, hogy ezek a hangok hogyan ejtődnek magyarul.
Olasz magánhangzók
- /a/ - mint a casa szóban, ejtve /ˈkaːza/ (mint az "a" az apa szóban /ˈɒpɒ/)
- /e/ - mint a sera szóban, ejtve /ˈseːra/ (mint az "é" a vég szóban /ˈveːɡ/)
- /ɛ/ - mint a pensa szóban, ejtve /ˈpɛnsa/ (mint az "e" a tenisz szóban /ˈtɛnɪs/)
- /i/ - mint a vino szóban, ejtve /ˈviːno/ (mint az "i" az irány szóban /ˈirɒɲ/)
- /o/ - mint a solo szóban, ejtve /ˈsoːlo/ (mint az "o" az otthon szóban /ˈotːɒn/)
- /ɔ/ - mint a porta szóban, ejtve /ˈpɔrta/ (mint az "o" a kocsi szóban /ˈkotʃi/)
- /u/ - mint a luna szóban, ejtve /ˈluːna/ (mint az "u" az út szóban /uːt/)
Olasz kettőshangzók
- /ai̯/ - mint a mai szóban, ejtve /mai̯/ (mint az "aj" a lajhár szóban /ˈlɒjhɑːr/)
- /ei̯/ - mint a sei szóban, ejtve /sei̯/ (mint az "ej" a lejár szóban /ˈlɛjɒr/)
- /oi̯/ - mint a noi szóban, ejtve /noi̯/ (mint az "oj" a bojtorján szóban /ˈbojtorjɑːn/)
- /au̯/ - mint az auto szóban, ejtve /ˈau̯to/ (mint az "au" az autó szóban /ˈɒutoː/)
Olasz mássalhangzók
- /p/ - mint a pane szóban, ejtve /ˈpaːne/ (mint a "p" a papa szóban /ˈpɒpɒ/)
- /b/ - mint a bello szóban, ejtve /ˈbɛllo/ (mint a "b" a baba szóban /ˈbɒbɒ/)
- /t/ - mint a tavolo szóban, ejtve /ˈtaːvolo/ (mint a "t" a talp szóban /ˈtɒlp/)
- /d/ - mint a dente szóban, ejtve /ˈdɛnte/ (mint a "d" a dió szóban /ˈdioː/)
- /k/ - mint a cane szóban, ejtve /ˈkaːne/ (mint a "k" a kutya szóban /ˈkutjɒ/)
- /ɡ/ - mint a gatto szóban, ejtve /ˈɡatto/ (mint a "g" a gáz szóban /ˈɡaːz/)
- /f/ - mint a fame szóban, ejtve /ˈfaːme/ (mint a "f" a falu szóban /ˈfɒlu/)
- /v/ - mint a vino szóban, ejtve /ˈviːno/ (mint a "v" a vár szóban /ˈvaːr/)
- /s/ - mint a sasso szóban, ejtve /ˈsasso/ (mint az "sz" a szó szóban /soː/)
- /z/ - mint a zero szóban, ejtve /ˈdzɛro/ (mint a "z" a zebra szóban /ˈzɛbrɒ/)
- /ʃ/ - mint a scena szóban, ejtve /ˈʃeːna/ (mint az "s" a sál szóban /ʃaːl/)
- /ʎ/ - mint a figlio szóban, ejtve /ˈfiʎʎo/ (nincs pontos megfelelője magyarul)
- /ɲ/ - mint a gnocco szóban, ejtve /ˈɲɔkko/ (mint a "ny" a nyár szóban /ɲaːr/)
- /l/ - mint a luna szóban, ejtve /ˈluːna/ (mint az "l" a láb szóban /laːb/)
- /r/ - mint a rosa szóban, ejtve /ˈrɔza/ (mint az "r" a rózsa szóban /ˈroːʒɒ/)
- /m/ - mint a mano szóban, ejtve /ˈmaːno/ (mint az "m" a mama szóban /ˈmɒmɒ/)
- /n/ - mint a naso szóban, ejtve /ˈnaːzo/ (mint az "n" a nád szóban /naːd/)
Különbségek az olasz regionális kiejtésben
Az olasz kiejtés jelentősen eltérhet különböző régiókban, ami befolyásolhatja az akcentust és a megértést.
- Magánhangzók hossza: Észak-olasz dialektusokban a magánhangzók általában rövidebbek, összehasonlítva a déli régiókkal, ahol a magánhangzók hosszabban és tisztábban ejtődnek.
- Kettős mássalhangzók: Közép- és dél-olasz nyelvjárások beszélői gyakran erősebben hangsúlyozzák a kettős mássalhangzókat, mint az északi beszélők. Például az anno (év) szó erősebben ejtve /nn/ délen.
- Sziszegő hangok: A sziszegő /s/ hang ejtése eltérő lehet, néhány régióban élesebb /s/, míg másokban lágyabb /z/. Például a casa szó ejtve /ˈkaːza/ északon és /ˈkaːsa/ délen.
- Rhangok: A pergő /r/ általában egységes Olaszországban, de egyes regionális akcentusokban enyhén torokhangú vagy uvuláris /r/ hang található.
Az olasz kiejtés egyedi jellemzői
Az olasz kiejtés jellegzetes és dallamos, amelyet több egyedi jellemző különböztet meg más nyelvektől. Íme néhány kulcspont:
- Magánhangzók: Az olasz magánhangzók tiszták és egyértelműen kiejtettek. Minden magánhangzónak egyetlen, jellegzetes hangja van, és nincs magánhangzó csökkentés, ami azt jelenti, hogy a hangsúlytalan szótagok magánhangzói ugyanolyan tisztán ejtettek, mint a hangsúlyos szótagokban. Az öt fő magánhangzó az "a," "e," "i," "o," és "u," mindegyik sajátos és következetes kiejtéssel.
- Mássalhangzók: Az olasz mássalhangzók erősebben ejtettek az angolhoz képest. Például, az "r" pörgetett vagy trillázott, ami egy jellegzetes hangot eredményez. A kettős mássalhangzók hosszabb vagy erősebb artikulációval ejtettek, ami hangsúlyt ad a kiejtésnek. A "c" és "g" hangok lehetnek kemények vagy lágyak, a következő magánhangzótól függően, ami további összetettséget ad.
- Hangsúlyminták: Az olasz szavak általában az utolsó előtti szótagot hangsúlyozzák, bár vannak kivételek. A hangsúly helye fontos, mert megváltoztathatja a szavak jelentését. Például, "capitano" (elfognak) vs. "capitano" (kapitány). A helyes hangsúlyminták megtanulása elengedhetetlen a helyes kiejtés és megértés érdekében.
- Fonetikai következetesség: Az olasz egy nagyon fonetikus nyelv, ami azt jelenti, hogy erős összefüggés van a betűk és azok hangjai között. Ez a következetesség megkönnyíti a tanulók számára a szavak helyes kiejtését, miután megértették az alapvető szabályokat. Ellentétben az angollal, ahol a helyesírás és a kiejtés kiszámíthatatlan lehet, az olasz szigorúan követi fonetikai szabályait.
- Elízió és kapcsolás: A beszélt olaszban az egyik szó végén lévő magánhangzók gyakran összekapcsolódnak a következő szó elején lévő magánhangzókkal, sima, folyékony beszédmintát teremtve. Ez az elízió segít megőrizni a nyelv dallamos minőségét. Például, a "la amica" úgy ejtett, hogy "l'amica," simán összekapcsolva a szavakat.
- Intonáció és ritmus: Az olasz beszéd ritmusa sima és egyenletes, zenei intonációval, amely fel- és leszáll, így még az egyszerű kijelentések is kifejezőnek hangzanak. Az intonációs minták jelentős szerepet játszanak az érzelmek és kérdések közvetítésében.
- "Gli" és "gn" kiejtése: A "gli" hang egyedi az olaszban, és valamelyest úgy ejtett, mint a "lli" a "million" szóban. A "gn" hang hasonló a "ny" hanghoz a "canyon" szóban, és ezen hangok elsajátítása elengedhetetlen a helyes kiejtéshez.
Ezen jellemzők megértése jelentősen javíthatja az olasz nyelvű beszédkészségét, lehetővé téve, hogy értékelje a nyelvben rejlő szépséget és ritmust. Ezen részletekre való odafigyelés szintén segít hatékonyabban és kellemesebben kommunikálni az anyanyelvi beszélőkkel, gazdagítva az összes tapasztalatát a nyelvvel kapcsolatban.