Portugál szókincskártyák
szókincstanuláshoz

A szókártyák beállításaival a saját igényeidhez igazíthatod a gyakorlást:

• A szókártyák számának kiválasztása gyakorlatonként

  Kiválaszthatod, hány szókártya szerepeljen egy gyakorlatban. Az alapértelmezett szám tíz. Ha most kezded a tanulást, először kevesebb kártyával is gyakorolhatsz.

• A billentyűzetkiosztáson nem szereplő karakterek kezelése

  Ha a billentyűzetkiosztásodon nem szerepelnek a gyakorolt nyelv egyes ékezetes betűi, bekapcsolhatod azt a beállítást, amely elfogadja a megfelelő latin alapbetűket is. Ilyenkor például az único helyett az unico begépelése nem számít hibának. Ez a beállítás az ékezeteket kezeli, nem a betűk kihagyását engedélyezi.

A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) egy szabványosított szimbólumrendszert biztosít a beszélt nyelv hangjainak ábrázolására. Az alábbiakban megtalálhatók az IPA-szimbólumok a portugál kiejtéshez, példákkal és leírásokkal, magyar és angol példákkal összehasonlítva. A hasonlóságok közelítőek, és a portugál kiejtés régiónként is változik.

Portugál magánhangzók

• /a/ - mint a casa szóban, ejtése /ˈkazɐ/ (közel áll az á-hoz a már szóban /maːr/, de rövidebb)
• /e/ - mint a mesa szóban, ejtése /ˈmezɐ/ (közel áll az é-hez az édes szóban /ˈeːdɛʃ/, de rövidebb)
• /i/ - mint a vida szóban, ejtése /ˈvidɐ/ (mint az i a visz szóban /vis/)
• /o/ - mint a lobo szóban, ejtése /ˈlobu/ (közel áll az ó-hoz a ló szóban /loː/, de rövidebb)
• /u/ - mint a luz szóban, ejtése /ˈluʃ/ (mint az u a fut szóban /fut/)

Portugál kettőshangzók

• /ɐi̯/ - mint a pai szóban, ejtése /ˈpɐi̯/ (közel áll az aj-hoz a majom szóban /ˈmɒjom/, de az első hang középen képzett és nem kerekített)
• /ei̯/ - mint a rei szóban, ejtése /ˈɾei̯/ (közel áll az ej-hez a tej szóban /tɛj/, de zártabban kezdődik)
• /oi̯/ - mint a dois szóban, ejtése /ˈdoi̯ʃ/ (közel áll az oj-hoz az angol boy szóban /bɔɪ/, de zártabban kezdődik)
• /aw/ - mint a saudade szóban, ejtése /sawˈdadʒi/ (mint az "au" az angol cow szóban /kaʊ/)
• /ew/ - mint a meu szóban, ejtése /ˈmew/ (/e/-ből /u/ felé csúszik át; a francia peur /pœʁ/ egyetlen magánhangzója nem ilyen kettőshangzó)

Portugál mássalhangzók

• /p/ - mint a pato szóban, ejtése /ˈpatu/ (mint a "p" a patak szóban /ˈpɒtɒk/)
• /b/ - mint a boca szóban, ejtése /ˈbokɐ/ (mint a "b" a bor szóban /bor/)
• /t/ - mint a tatu szóban, ejtése /taˈtu/ (mint a "t" a tánc szóban /taːnt͡s/)
• /d/ - mint a dia szóban, ejtése /ˈd͡ʒiɐ/ a brazil portugálban és /ˈdiɐ/ az európai portugálban (mint a "d" a dió szóban /di.oː/)
• /k/ - mint a casa szóban, ejtése /ˈkazɐ/ (mint a "k" a kacsa szóban /ˈkɒt͡ʃɒ/)
• /ɡ/ - mint a gato szóban, ejtése /ˈɡatu/ (mint a "g" a gomba szóban /ˈɡombɒ/)
• /f/ - mint a foca szóban, ejtése /ˈfokɐ/ (mint az "f" a fa szóban /fɒ/)
• /v/ - mint a vaca szóban, ejtése /ˈvakɐ/ (mint a "v" a vas szóban /vɒʃ/)
• /s/ - mint a sopa szóban, ejtése /ˈsopɐ/ (mint az "sz" a szép szóban /seːp/)
• /ʃ/ - mint a chuva szóban, ejtése /ˈʃuvɐ/ (mint az "s" a sok szóban /ʃok/)
• /ʒ/ - mint a jardim szóban, ejtése /ʒaɾˈd͡ʒĩ/ a brazil portugálban és /ʒaɾˈdĩ/ az európai portugálban (mint a zs a zsemle szóban /ˈʒɛmlɛ/)
• /ɲ/ - mint a ninho szóban, ejtése /ˈniɲu/ (mint a "ny" a nyár szóban /ɲaːr/)
• /l/ - mint a luz szóban, ejtése /ˈluʃ/ (mint az "l" a ló szóban /loː/)
• /ʎ/ - mint a milho szóban, ejtése /ˈmiʎu/ (szájpadlásnál képzett l; nem azonos az lj hangkapcsolattal a norvég miljø szóban /mɪljø/)
• /ɾ/ - mint a caro szóban, ejtése /ˈkaɾu/ (mint az "r" a spanyol pero szóban /ˈpeɾo/)
• /ʁ/ - mint a rato szóban, ejtése /ˈʁatu/ a brazil portugálban (mint az "r" a francia rouge szóban /ʁuʒ/)
• /ʁ/ - mint a roxa szóban, ejtése /ˈʁoʃɐ/ az európai portugálban (a száj hátsó részében képzett r, közel a francia rouge r-jéhez; kiejtése régiónként változik)
• /m/ - mint a mão szóban, ejtése /mɐ̃w̃/ (mint az "m" a mama szóban /mɒmɒ/)
• /n/ - mint a número szóban, ejtése /ˈnumeɾu/ (mint az "n" a nő szóban /nøː/)

Különbségek az európai és a brazil portugál között

Bár az európai és a brazil portugál sok hasonlóságot mutat, jelentős különbségek vannak a kiejtésben, amelyek befolyásolhatják a megértést és az akcentust.

• Mássalhangzók: A brazil portugál számos változatában a d /d͡ʒ/ lesz az /i/ hang előtt, akkor is, ha ezt hangsúlytalan e-vel írják. Például a dia kiejtése lehet /ˈd͡ʒiɐ/. Az európai portugálban megmarad a /d/, mint a dia /ˈdiɐ/ szóban; egyes brazil változatokban is így van.
• Az r kiejtése: A portugálban megkülönböztetnek egy gyenge r-t, rendszerint egyszeri nyelvhegyérintést /ɾ/, és egy erős r-t, amelynek kiejtése régiónként változik. Az európai portugál erős r lehet uvuláris /ʁ/ vagy pergő /r/. A brazil változatokban, például Rio de Janeiróban, /ʁ/ és /h/ is előfordul.
• Magánhangzó-redukció: Az európai portugál gyakran redukálja a magánhangzókat a hangsúlytalan szótagokban, ami központosított magánhangzó hangokat eredményez (például, a fazer szót /fɐˈzeɾ/ ejtik). A brazil portugál általában nyitottabb magánhangzókat tart meg (például, a fazer szót /faˈzeɾ/ ejtik).
• Az s szótag végén: Az európai portugálban a szótagvégi s általában /ʃ/ szünet vagy zöngétlen mássalhangzó előtt, és /ʒ/ zöngés mássalhangzó előtt, mint a mesmo /ˈmeʒmu/ szóban. Sok brazil változat /s/-t és /z/-t használ, például mesmo /ˈmezmu/. Más változatokban, így Rio de Janeiróban is, /ʃ/ és /ʒ/ hallható.

A portugál kiejtés egyedi jellemzői

A portugál kiejtés számos olyan jellemzővel rendelkezik, amelyek megkülönböztetik más újlatin nyelvektől. Néhány egyedi jellemző közé tartozik:

• Magánhangzók redukciója: A hangsúlytalan magánhangzók gyakran változtatják hangszínüket, különösen az európai portugálban. A hangsúlytalan a központi /ɐ/ magánhangzóként hangozhat, nem pedig /ə/ schwaként. A redukció mértéke a nyelvváltozattól és a magánhangzó szóban elfoglalt helyétől függ.
• Nazális magánhangzók: A portugál nazális hangok képzésekor a levegő a szájon és az orron is távozik. A tilde nazális magánhangzókat jelöl, például ã-t és õ-t, valamint nazális kettőshangzókat, például ão-t és ãe-t. A következő m vagy n is jelezhet nazalitást; nem minden nazális magánhangzón van tilde.
• Szibiláns mássalhangzók: A szó elején az s /s/-t jelöl; a magánhangzók közötti egyetlen s rendszerint /z/-t. Szótagvégen a kiejtés a következő hangtól és a regionális változattól függ: zöngés mássalhangzó előtt az /s/ vagy /ʃ/ zöngés /z/-vé vagy /ʒ/-vé válhat.
• Nyitott és zárt magánhangzók: A portugál megkülönbözteti a nyílt /ɛ, ɔ/ és a zárt /e, o/ magánhangzókat, amelyeket gyakran ugyanaz az e és o betű jelöl. A különbség a szó jelentését is megváltoztathatja; a kiejtést a szóval együtt tanuld meg, mert az írásmód nem mindig jelzi.
• Lágy és kemény 'r': A magánhangzók közötti egyetlen r rendszerint egyszeri érintéssel /ɾ/ hangzik, mint a caro szóban. A szókezdő r, a magánhangzók közötti rr és az l vagy n utáni r erős, mint a carro szóban. Az erős r kiejtése régiónként változik, nem mindig a francia r-hez hasonló /ʁ/.
• Kettőshangzók: A portugál gyakran használ kettőshangzókat, ahol két magánhangzó egy szótagon belül fordul elő, miközben a kiejtés az egyik hangból a másikba csúszik át. Példák közé tartozik az "oi" a "foi" és az "ei" a "lei" szavakban.
• Palatalizáció: Sok brazil változatban az /i/ hang előtti d és t /d͡ʒ/ és /t͡ʃ/ affrikátává válik. Ez a palatalizáció nem jellemző minden brazil változatra; az európai portugál általában megőrzi a /d/-t és a /t/-t.
• Mássalhangzó-torlódások: A portugál gyakran tartalmaz mássalhangzó-torlódásokat a szavak elején vagy közepén, amelyek olyan kombinációkat tartalmazhatnak, mint a "pr", "tr", "bl" és "cl". Ezeket a hangkapcsolatokat magánhangzó hang beillesztése nélkül ejtik, ami kihívást jelenthet a tanulók számára.
• Prozódia és intonáció: A portugál ritmusa és intonációja jellegzetes, gyakran dallamos. A hangsúly általában az utolsó előtti szótagon van, bár sok kivétel van. Az intonációs minták is jelentős szerepet játszanak a jelentés és az érzelmek közvetítésében.