Spanyol szókincskártyák
szókincstanuláshoz

A szókártyák beállításaival a saját igényeidhez igazíthatod a gyakorlást:

• A szókártyák számának kiválasztása gyakorlatonként

  Kiválaszthatod, hány szókártya szerepeljen egy gyakorlatban. Az alapértelmezett szám tíz. Ha most kezded a tanulást, először kevesebb kártyával is gyakorolhatsz.

• A billentyűzetkiosztáson nem szereplő karakterek kezelése

  Ha a billentyűzetkiosztásodon nem szerepelnek a gyakorolt nyelv egyes ékezetes betűi, bekapcsolhatod azt a beállítást, amely elfogadja a megfelelő latin alapbetűket is. Ilyenkor például az único helyett az unico begépelése nem számít hibának. Ez a beállítás az ékezeteket kezeli, nem a betűk kihagyását engedélyezi.

A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) egy szabványosított szimbólumkészletet biztosít a beszélt nyelv hangjainak ábrázolására. Az alábbiakban az IPA-szimbólumokat találjuk a spanyol kiejtéshez, példákkal és leírásokkal, magyar és más nyelvű példákkal összehasonlítva. A hangok közötti hasonlóságok közelítőek, nem jelentenek minden esetben azonos kiejtést.

Spanyol magánhangzók

• /a/ - mint a casa szóban, ejtve /ˈkasa/ (nyílt, ajakkerekítés nélküli hang; eltér a magyar apa /ˈɒpɒ/ kerekített a-jától)
• /e/ - mint a mesa szóban, ejtve /ˈmesa/ (a magyar teve /ˈtɛvɛ/ e-jéhez közeli, de zártabb hang)
• /i/ - mint a vida szóban, ejtve /ˈβida/ (mint az "i" az igazi szóban /ˈiɡɒzi/)
• /o/ - mint a loco szóban, ejtve /ˈloko/ (mint az "o" a kor szóban /kor/)
• /u/ - mint a luna szóban, ejtve /ˈluna/ (mint az u a kutya szóban /ˈkucɒ/)

Spanyol kettőshangzók

• /ai̯/ - mint az aire szóban, ejtve /ˈai̯ɾe/ (közel áll az aj-hoz a faj szóban /fɒj/, de az első hang nem kerekített)
• /ei̯/ - mint a rey szóban, ejtve /ˈrei̯/ (közel áll az ej-hez a fej szóban /fɛj/, de zártabban kezdődik)
• /oi̯/ - mint a hoy szóban, ejtve /oi̯/ (közel áll az oj-hoz a folyó szóban /ˈfojoː/)
• /au̯/ - mint a causa szóban, ejtve /ˈkau̯sa/ (egy szótagban csúszik át /a/-ból /u/-ba; a magyar autó /ˈɒ.u.toː/ első két magánhangzója külön szótaghoz tartozik)
• /eu̯/ - mint az Europa szóban, ejtve /eu̯ˈɾopa/ (/e/-ből /u/ felé csúszik át egy szótagban; a magyar Európa /ˈɛ.u.roː.pɒ/ első két magánhangzója külön szótagot alkot)

Spanyol mássalhangzók

• /p/ - mint a pato szóban, ejtve /ˈpato/ (mint a "p" a patak szóban /ˈpɒtɒk/)
• /b/ - mint a boca szóban, ejtve /ˈboka/ (mint a "b" a banán szóban /ˈbɒnaːn/)
• /t/ - mint a taza szóban, ejtve /ˈtasa/ (mint a "t" a tánc szóban /ˈtaːnts/)
• /d/ - mint a dado szóban, ejtve /ˈdado/ (mint a "d" a dal szóban /dɒl/)
• /k/ - mint a casa szóban, ejtve /ˈkasa/ (mint a "k" a kacsa szóban /ˈkɒtʃɒ/)
• /ɡ/ - mint a gato szóban, ejtve /ˈɡato/ (mint a "g" a gép szóban /ɡeːp/)
• /f/ - mint a foca szóban, ejtve /ˈfoka/ (mint az f a falu szóban /ˈfɒlu/)
• /θ/ - mint a cielo szóban, ejtve /ˈθjelo/ (mint a th az angol think szóban /θɪŋk/ Spanyolország nagy részén; más régiókban a c itt /s/, mint az sz a magyar szél /seːl/ szóban)
• /s/ - mint a sopa szóban, ejtve /ˈsopa/ (mint az "sz" a szoba szóban /ˈsobɒ/)
• /x/ - mint a caja szóban, ejtve /ˈkaxa/ (a nyelv hátuljánál képzett réshang, mint a német ch a Bach szóban /bax/; erősebben súrlódó hang, mint a magyar h a hó szóban)
• /ʝ/ - mint a calle szóban, ejtve /ˈkaʝe/ (közel áll a j-hez a jég szóban /jeːɡ/, de erősebb súrlódással képződik)
• /ɟ͡ʝ/ - mint a llama szóban, ejtve /ˈɟ͡ʝama/ (zárral kezdődő szájpadlási hang, amely /ʝ/-ként is ejthető; a magyar dzsem /dʒɛm/ dzs-je nem pontos megfelelője)
• /t͡ʃ/ - mint a chico szóban, ejtve /ˈt͡ʃiko/ (mint a "cs" a csésze szóban /ˈt͡ʃeːsɛ/)
• /m/ - mint a mano szóban, ejtve /ˈmano/ (mint az m a mama szóban /ˈmɒmɒ/)
• /n/ - mint a nido szóban, ejtve /ˈnido/ (mint az n a nád szóban /naːd/)
• /ɲ/ - mint a niño szóban, ejtve /ˈniɲo/ (mint az "ny" a nyár szóban /ɲaːɾ/)
• /l/ - mint a luna szóban, ejtve /ˈluna/ (mint az l a lúd szóban /luːd/)
• /ʎ/ - mint a llama szóban, ejtve /ˈʎama/ (szájpadlásnál képzett l, egyes régiókban /ʝ/; a magyar halj /hɒjː/ lj betűkapcsolata más hangot jelöl)
• /r/ - mint a ratón szóban, ejtve /raˈton/ (pergő r, mint a rádió szóban /ˈraːdijoː/)
• /ɾ/ - mint a pero szóban, ejtve /ˈpeɾo/ (a nyelvhegy egyszer érinti a felső fogak mögötti területet; hasonló lehet a magyar barát /ˈbɒraːt/ röviden ejtett r-jéhez)
• /β/ - mint a vaca szóban, ejtve /ˈβaka/ (mindkét ajakkal képzett, zár nélküli hang; eltér a magyar vár /vaːr/ v-jétől, amely az alsó ajakkal és a felső fogakkal képződik)
• /ð/ - mint a cada szóban, ejtve /ˈkaða/ (mint a th az angol this szóban /ðɪs/; nincs teljes zár, ellentétben a d-vel a magyar dal /dɒl/ szóban)
• /ɣ/ - mint az amigo szóban, ejtve /aˈmiɣo/ (a nyelv a lágy szájpadláshoz közelít, de nem hoz létre teljes zárat, ellentétben a g-vel az angol dog /dɒɡ/ vagy a magyar gép /ɡeːp/ szóban)

A spanyol kiejtés egyedi jellemzői

A spanyol kiejtésnek több egyedi jellemzője van, amelyek megkülönböztetik más nyelvektől. Néhány ezek közül:

• Magánhangzók: A spanyolnak öt magánhangzó-fonémája van: /a, e, i, o, u/. A magánhangzók hosszúsága nem különböztet meg szójelentéseket, és hangsúlytalan szótagban általában megőrzik hangszínüket. Pontos kiejtésük azonban függ a környező hangoktól és a regionális változattól.
• Mássalhangzók kiejtése: A spanyolban megkülönböztetik a nyelvhegy egyszeri érintésével képzett /ɾ/-t, mint a "pero" (de) szóban, és a pergő /r/-t, mint a "perro" (kutya) szóban. A különbség megváltoztathatja a szó jelentését. A szókezdő r is pergő, a magánhangzók közötti egyetlen r viszont egyszeri érintéssel képződik.
• Hangsúlyminták: A spanyol szavak általában kiszámítható hangsúlymintákat követnek. A magánhangzóra, "n" vagy "s" végződő szavak általában az utolsó előtti szótagon hangsúlyosak, míg más szavak az utolsó szótagon.
• Az "Ñ" betű használata: Az ñ a szájpadláson képzett /ɲ/ orrhangot jelöli, mint a "niño" szóban; ez közel áll a magyar ny-hez. A hang más nyelvekben is megvan. Nem egyszerűen n és j egymás után.
• Mássalhangzó-kapcsolatok: A spanyolban állhatnak mássalhangzó-kapcsolatok a szó elején, például pr a "primavera" és tr a "tren" szóban. Az s és egy másik mássalhangzó kapcsolatával kezdődő kölcsönszavak elé gyakran e kerül, mint az angol "stress" szóból származó "estrés" esetében.
• Lágy és kemény "C" és "G": A c az a, o és u előtt /k/-t jelöl. E és i előtt /s/ vagy /θ/ a kiejtése, a spanyol nyelvváltozattól függően. A g az a, o és u előtt kemény g, mint a "gato" szóban; e és i előtt a száj hátsó részében képzett /x/ réshangot jelöli. Egyes régiókban ez közelebb áll az angol h-hoz.

Ezekre a különbségekre figyelve pontosabban ejtheted ki a spanyol szavakat, és könnyebben felismerheted őket beszéd közben.