Török szókincskártyák
szókincstanuláshoz

A szókártyák beállításaival a saját igényeidhez igazíthatod a gyakorlást:

• A szókártyák számának kiválasztása gyakorlatonként

  Kiválaszthatod, hány szókártya szerepeljen egy gyakorlatban. Az alapértelmezett szám tíz. Ha most kezded a tanulást, először kevesebb kártyával is gyakorolhatsz.

• A billentyűzetkiosztáson nem szereplő karakterek kezelése

  Ha a billentyűzetkiosztásodon nem szerepelnek a gyakorolt nyelv egyes ékezetes betűi, bekapcsolhatod azt a beállítást, amely elfogadja a megfelelő latin alapbetűket is. Ilyenkor például az único helyett az unico begépelése nem számít hibának. Ez a beállítás az ékezeteket kezeli, nem a betűk kihagyását engedélyezi.

A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) szabványosított szimbólumkészletet biztosít a beszélt nyelv hangjainak ábrázolására. Az alábbiakban a török kiejtés IPA-szimbólumai találhatók, példákkal és leírásokkal, magyar és más nyelvű hangokkal összehasonlítva. A hasonlóságok közelítőek.

Török magánhangzók

• /a/ - mint a kapı szóban, kiejtve /kaˈpɯ/ (közel áll az á-hoz az ár szóban /aːr/, de rövidebb)
• /e/ - mint az elma szóban, kiejtve /ˈelma/ (mint az "e" az elefánt szóban /ˈɛlɛfaːnt/)
• /i/ - mint az iyi szóban, kiejtve /ˈiji/ (mint az "i" a kilincs szóban /ˈkiliɲt͡ʃ/)
• /ɯ/ - mint a kız szóban, kiejtve /kɯz/ (közel áll a magyar u-hoz, de ajakkerekítés nélkül ejtik; az angol "cousin" /ˈkʌzɪn/ második magánhangzója előrébb képzett és nem pontos megfelelője)
• /o/ - mint az okul szóban, kiejtve /oˈkul/ (mint az "o" az oroszlán szóban /ˈoroslaːn/)
• /u/ - mint az umut szóban, kiejtve /uˈmut/ (mint az u az ujj szóban /ujː/)
• /œ/ - mint az ördek szóban, kiejtve /ˈœrdɛk/ (mint az "ö" a körte szóban /ˈkørtɛ/)
• /y/ - mint a yüz szóban, kiejtve /jyz/ (mint az "ü" a fürdő szóban /ˈfyrdøː/)

Török mássalhangzók

• /p/ - mint a para szóban, kiejtve /paˈra/ (mint a "p" a papír szóban /ˈpɒpiːr/)
• /b/ - mint a balık szóban, kiejtve /baˈlɯk/ (mint a "b" a béka szóban /ˈbeːkɒ/)
• /t/ - mint a tabak szóban, kiejtve /taˈbak/ (mint a "t" a torta szóban /ˈtortɒ/)
• /d/ - mint a deniz szóban, kiejtve /deˈniz/ (mint a "d" a dió szóban /ˈdiːoː/)
• /k/ - mint a kalem szóban, kiejtve /kaˈlɛm/ (mint a "k" a kacsa szóban /ˈkɒt͡ʃɒ/)
• /ɡ/ - mint a gaz szóban, kiejtve /ɡaz/ (mint a "g" a galamb szóban /ˈɡɒlɒmb/)
• /f/ - mint a fırın szóban, kiejtve /fɯˈrɯn/ (mint az "f" a farkas szóban /ˈfɒrkɒʃ/)
• /v/ - mint a vakit szóban, kiejtve /vaˈkit/ (mint a "v" a vásár szóban /ˈvaːʃaːr/)
• /s/ - mint a sel szóban, kiejtve /sɛl/ (mint az "sz" a szám szóban /saːm/)
• /z/ - mint a zeytin szóban, kiejtve /zejˈtin/ (mint a "z" a zebra szóban /ˈzɛbrɒ/)
• /ʃ/ - mint a şeker szóban, kiejtve /ʃeˈkɛr/ (mint az "s" az angol shoe szóban /ʃuː/)
• /ʒ/ - mint a jeoloji szóban, kiejtve /ʒeoloʒi/ (mint a "zs" a zsiráf szóban /ˈʒirɒf/)
• /t͡ʃ/ - mint a çay szóban, kiejtve /t͡ʃaj/ (mint a "cs" a csésze szóban /ˈt͡ʃeːsɛ/)
• /d͡ʒ/ - mint a cami szóban, kiejtve /d͡ʒaˈmi/ (mint a "dzs" a dzsem szóban /d͡ʒɛm/)
• /n/ - mint a yan szóban, kiejtve /jan/ (mint az n a nap szóban /nɒp/)
• /l/ - mint a lamba szóban, kiejtve /lamˈba/ (mint az "l" a lámpa szóban /ˈlaːmpɒ/)
• /r/ - mint a radyo szóban, kiejtve /radjo/ (mint az "r" a radar szóban /ˈrɒdɒr/)
• /m/ - mint a masa szóban, kiejtve /maˈsa/ (mint az "m" a mama szóban /ˈmɒmɒ/)
• /n/ - mint a ne szóban, kiejtve /ne/ (mint az "n" a nap szóban /nɒp/)
• /j/ - mint a yol szóban, kiejtve /jol/ (mint a "j" a jó szóban /joː/)
• /ɾ/ - mint az ara szóban, kiejtve /aɾa/ (mint az "r" az amerikai angol butter szóban /ˈbʌɾər/)

A török kiejtés egyedi jellemzői

Bár a török kiejtés hasonlóságokat mutat más nyelvekkel, egyedi jellemzői is vannak, amelyek fontosak a tanulók számára.

• Magánhangzó-harmónia: A török magánhangzó-harmóniát használ, amelyben a toldalék magánhangzója a szótő magánhangzóihoz igazodik. Például: evler (házak) vs. kapılar (ajtók).
• Lágy "ğ": A ğ betű (yumuşak ge) gyakran megnyújtja az előző magánhangzót, különösen mássalhangzó előtt vagy szó végén. Magánhangzók között kieshet; elöl képzett magánhangzók mellett [j]-ként is hangozhat. Például az ağaç (fa) ejtése [aːt͡ʃ].
• Elöl és hátul képzett magánhangzók: A török különbséget tesz az elöl képzett magánhangzók (e, i, ö, ü) és a hátul képzett magánhangzók (a, ı, o, u) között, ami fontos a helyes kiejtéshez és a magánhangzó-harmóniához.
• Hangsúly: A török szavakban a hangsúly általában az utolsó szótagon van, bár vannak kivételek, különösen a kölcsönszavak és néhány eredeti török szó esetében.
• Szótagstruktúra: A törökben magánhangzóra végződő nyílt és mássalhangzóra végződő zárt szótagok is vannak. Például a kapı (ajtó) szótagolása ka-pı, az ev (ház) pedig zárt szótag.